Magyar Örökség-díjas
Magyar Ciszterci Diákok Szövetsége
Magyar Örökség-díj
(2012. június 23.)
A Szövetséget alkotó Egyesületek teljes neve, székhelye, nyilvántartási száma
Ciszterci Diákszövetség Budai Osztálya
1114 Budapest, Villányi út 27.
01-02-0005750
elnök: Visontai József
ifjúsági tagozat elnök (SZIG Alumni): Wettsein Domonkos
Ciszterci Diákszövetség Egri Osztálya
3300 Eger, Széchenyi út 17.
10-02-0000826
Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztálya Egyesület
7621 Pécs, Széchenyi tér 11.
02-02-0000938
elnök: Nyisztor Zsolt
A Ciszterci Diákszövetség története
- Az alakulástól a megszüntetésig
A Ciszterci Diákszövetség katolikus egyesület. Alapításának gondolatát
Dr Klebelsberg Kúnó gróf, a hálás székesfehérvári ciszterci öregdiák, akkori belügyminiszter vetette fel 1922. március 15-én Pécsett. Klebelsberg Gaál Gasztonnal, a nemzetgyűlés egykori elnökével és gróf Zichy Jánossal, vallás- és közoktatási miniszterrel közösen fordult a ciszterci gimnáziumokban végzett diákokhoz, fogjanak össze, s hozzanak létre egy szövetséget a kapcsolattartás és a ciszterci szellem ápolására. Felkérték az akkori rendi gimnáziumok (Baja, Budapest, Eger, Pécs, Székesfehérvár) vezetőségét, hogy szervezzenek tagosztályokat.
A Ciszterci Diákszövetség alakuló ülését 1922. június 22-re hívták össze, de később, 1923. február 25-én tartották meg Budapesten. Ez volt az első, középiskolát végzett diákok szövetsége, amelynek mintájára alakultak később – főként szerzetesi gimnáziumok piarista, bencés, jezsuita – diákszövetségei. Az alapszabály tervezetet 1922-ben állították össze, 1923-ban fogadták el és 1924-benj kapták meg a működési engedélyt. A diákszövetség 4 osztályban, a bajai, az egri, a pécsi és a székesfehérvári kezdte meg működését. Ezekhez csatlakoztak, mintegy a rendi ifjúság legfrissebb hajtásai, a budapesti Szent Imre gimnáziumban végzett növendékek, akik 1929. november 24-én alakították meg a Ciszterci Diákszövetség 5-ödik, Budai Osztályát.
A Szövetség célja a ciszterci gimnáziumok diákjainak, valamint az itt végzett és továbbtanuló főiskolai, egyetemi hallgatók anyagi és erkölcsi támogatása. Tagdíjakból, önkéntes adományokból az egyes osztályok fedezték a cserkésztáborozások költségeinek jelentős részét, a kisdiákok év végi jutalmazását, a főiskolások kollégiumi és ebédköltség hozzájárulását. Az osztályok általában hetenként összejöveteleket rendeztek, amelyek keretében művészettörténeti, tudományos, vagy irodalmi és egyéb előadásokat tartottak, vagy baráti beszélgetésekkel ápolták a közösségi szellemet.
Az eredeti célkitűzést jól mutatja az alábbi idézet az említett felhívásból:
„A magyarság közlelke számára fel akarjuk magunkban újítani a szép, boldog időket, amikor derűsen, jókedvvel és testvéri egymástszeretéssel voltunk magyar diákok. Bele akarjuk lüktetni a közélet fáradt, lassú vérkeringésébe fiatal életünk eszméinek frissességét. Fenn akarjuk tartani azokat a kipróbált, áldott hagyományokat, amelyeket a Ciszterci Rend termelt és alakított ki keresztény magyar kultúránk számára. Szeretettel akarjuk felkarolni, támogatni, életcéljukhoz segíteni a szegényebb sorsú utódainkat, hogy így a gyakorlatban is a testvéri szeretet melegével kísérje egymást a ciszterci tanítvány az életben. Őrei, küzdő harcisai akarunk lenni a keresztény magyar intelligenciának, amelynek kinevelésében látta mindenkor célját a Ciszterci Rend.”
A Szövetség fővédnöke a mindenkori zirci apát, megalakuláskor dr. Werner Adolf, az első ügyvezető elnök dr. Klebelsberg Kúnó volt. (A Budai Osztály első elnökéül ifj. dr. Szüllő Árpádot választották.)
A Ciszterci Diákszövetség fennállásának tízedik évében, 1932. nov. 27-én jubileumi közgyűlést tartottak, dec. 13-án a Szövetség elhunyt elnökeinek, boldogult Klebelsberg Kúnó gróf és Gaál Gaszton emlékezetére gyász-szertatást rendeztek, március 14-én pedig a Szövetség elnökségének új tagjai tiszteletére ünnepi vacsorát adtak.
A következő években is rendszeressé váltak a havi baráti találkozók, az osztályközi vacsorák, amelyeken az 5 osztály tagjai együtt ünnepeltek, az éves közgyűlések és egyéb ünnepi alkalmak. Ezeken minden évben szép számban vettek részt az Osztály tagjai.
1934/35-ös tanévben kiemelkedő esemény színhelye volt a Szent Imre Gimnázium. Az öregdiákok nagyszabású Képzőművészeti kiállítást rendeztek 1935 január 26-tól február 6-ig.A Budai Osztály művészeti csoportja Nagy Nándor rajztanár, festőművész úr vezetésével nagy buzgósággal és kiváló szakértelemmel állította egybe az anyagot, amelyet a volt diákok az építészet, festészet, grafika, iparművészet és egyházművészet terén addig felmutattak. A kiállításnak igen sok látogatója volt, nemcsak a Diákszövetség tagjainak, a Szent Imre Gimnázium diákjainak szülői köréből, hanem a megjelentek körében ott volt sok szakember: műegyetemi és képzőművészeti főiskolai tanárok, művészek, akik nagy elismeréssel nyilatkoztak az ifjú művészgárda munkásságáról.
Az 1936/37 –es tanévben ünnepelte a budai gimnázium 25 éves fennállását. A jubileumi évben a Budai Osztály immár másodízben rendezett képzőművészeti kiállítást, amelyre ez alkalommal meghívta a Szövetség bajai, egri, pécsi és székesfehérvári osztályainak művész tagjait is. A beküldött műtárgyakat: 100 db. festményt és rajzot, 60 db. építészeti tervet és modellt, 6 db üvegfestményt, és 3 db. iparművészeti alkotást 1937. június 6 és 20 között a rajz és ifjúsági olvasóteremben, 5 helyiségben mutatták be.
A nagy és előkelő látogató közönség soraiban ott lehetett látni Hóman Bálint vallás-és közoktatási minisztert, a lengyel kultuszminisztert, több államtitkárt és közéleti nagyságot. A kiállítás kiváló, ritkán visszatérő alkalmat jelentett, amely a természeti szépet szerető és hűségesen utánzó naturalista megoldásokon és klasszikus kompozíciókon át a legmodernebb vonal-, foltritmus, formaábrázolás és színharmónia, levegő-, fény-problémákat megoldó alkotásaival szinte az akkori hazai művészi törekvések keresztmetszetét adta. A kiállított művészi alkotásokat a látogatók és az iskola növendékei számára rendezett tárlatvezetéseken ismerhették meg.
A következő években az osztályok munkája főként a fiatalok és az öregebbek összeismertetésére, a fiatalok helyzetének figyelemmel kisérése és fokozott támogatására irányult. A fiatalok álláskeresését tanácsadással és összeköttetések révén segítették, több fiúnak sikerült ilymódon álláshoz jutnia. Egyre inkább szokássá váltak a havi rendszeres összejöveteleken kívül a külön megrendezett baráti vacsorák és különösen karácsony táján megtartott családi összejövetelek. Ezeken megjelentek a ciszterci tanárok is, sőt nem egy alkalommal az 1939 óta zirci apát, Endrédy Vendel is.
A háborús évek a diákszövetségi összejöveteleket meglankasztotta. A havi találkozókat ugyan megtartották, de a részvétel erősen megcsappant. A szegénysorsú diákok és az egyetemisták támogatása tovább folytatódott és a testvér osztályokkal szorosabbá váltak a kapcsolatok. Az 1944/45-ös, egyébként is csonka tanévben és a háború utáni években már a diákszövetségi munkára nem volt lehetőség, ezzel lényegében megszűnt működni a Diákszövetség. 1948-ban a kommunista kormányzat hivatalosan is megszüntette. A hosszú kényszerszünet a rendszerváltozás utáni újraalakulásig, mintegy 40 évig tartott.
- Az újraalakulástól napjainkig.
- május 20-án összegyűlt a nagyvenyimi plébánián – amely a gyászos négy évtized alatt is ciszterci kezekben maradt – az 5 gimnáziumból több mint 100 öregdiák és
- Zakar Polikárp generális apát, valamint dr. Kerekes Károly zirci apát jelenlétében megszavazták az újjáéledt diákszövetség alapszabályát és kimondták a Magyar Ciszterci Diákok Szövetsége (MCDSZ) megalakulását. Ideiglenes vezetőséget is választottak azok közül, akik legtöbbet tettek a Diákszövetség újjáélesztésében.
A megválasztott vezetőség:
Elnök: dr. Farkas András (Eger 1937)
Alelnök: dr. Cselkó László (Buda 1939)
Főtitkár: Tárkányi László (Eger 1939)
Gazdasági vezető: dr. Szelenczy Mihály (Pécs)
Ellenőrző biz.: Vereckey Tibor (Baja)
Dr. Maróthy Mihály (Pécs)
Választmányi tagok: Baja:Vaskúti Lőrincné
Buda: dr. Balogh Endre
Eger: Oláh Gyula
Pécs: dr. Vörös Árpád
Székesfehérvár: dr. Kovács Rezső
Ezen időponttól alapjában egységes, jogi személyként kezdődött az élet, és miután akkor még nem volt a Diákszövetségnek sajtóorgánuma, ezért. dr. Farkas András elnök és Tárkányi László főtitkár aláírásával, 1989. július 17.-én kelt „1.sz. Tájékoztató”-val tették közhírré a Szövetség újra alakulását. Az 5 osztály (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) önállóan, de a Szövetség keretében működött saját programmal és megválasztott vezetőséggel.
Egy évvel később 1990. június 9-én a budai ciszterci Szent Imre plébániatemplomban tartott közgyűlés új vezetőséget választott. A szövetség elnöke dr. Bánhidy Ferenc orvosprofesszor (é. Baja 1948) lett.
A következő esedékes közgyűlést 1993 május 8-án tartották. Ekkor célszerűségi okokból és a régi hagyományt követve alapszabály módosítást fogadtak el, amely szerint a Diákszövetség – az 5 rendi gimnáziumnak megfelelő – 5, gimnáziumonként önálló jogi személyiségű egyesületből, „Osztály”-ból áll saját vezetőséggel és saját költségvetéssel. A közgyűlés a Szövetség élére háromtagú adminisztratív elnökséget választott, amelynek elnöke ismét dr. Bánhidy Ferenc lett. (A Budai Osztály elnöke továbbra is dr. Lontay Ervin maradt.)
A Ciszterci Diákszövetség következő közgyűlésén 1996-ban dr. Nemes Zoltán mezőgazdasági mérnök vette át elnöki tisztségét.
Nemes Zoltán utolsó éveit (meghalt 1998-ban) a Diákszövetség és az ezzel párhuzamosan újjáéledt cserkészet ügyének szentelte. Áldozatos munkája nagyban hozzájárult a Diákszövetségi munka kiteljesedéséhez és a Szövetség megszilárdulásához. Korai halála jelentős űrt hagyott maga után, amit fokozatosan sikerült áthidalni.
1998 őszén Nemes Zoltán váratlan halála után a Diákszövetség rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen dr. Seidl Gábort választotta elnöknek.
2002 a Ciszterci Diákszövetség magalakulásának 80 éves évfordulója volt. Ez alkalommal ünnepi megemlékezést tartottak a Szent Imre plébániatemplomban és a gimnázium dísztermében. Az ünnepségen megjelent és felszólalt dr. Zakar Polikárp most már zirci főapát, a Szövetség senior tagja, id. Geszler Ödön és vendég diákszövetségek (piarista, bencés ) néhány küldötte.
2004-ben poszthumusz Magyar Örökség díjban részesült Endrédy Vendel zirci apát úr.
- június 23-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Magyar Örökség Kitüntető címet vehette át a Magyar Ciszterci Diákok Szövetsége 90 éves fennállásának alkalmából. A kitüntető oklevelet személyesen Dr. Hámori József akadémikus nyújtotta át dr. Seidl Gábor elnöknek. A laudációt dr. Párdányi Miklós igazgató úr olvasta fel.
Dr. Seidl Gábor a Magyar Örökség-díj átvételekor
- június 23.
- június 5-i közgyűlésen Dr. Seidl Gábor lemondott tisztségéről.
(Dr. Visontai József)
Balogh Endre (é. 1939) az 1989-es újraindulásról
)
Idők jele volt, hogy 1987. november 5.-én Szent Imre-napján emléktáblát helyeztünk el a budai Váli utca iskola azon szárnyán, ahol a gimnázium 1912-ben megkezdte működését, és ezen Rajeczky Béni is részt vett. A folyosó dugig megtelt, főleg olyan volt diákokkal, akik még ide jártak. Nekünk, akik ekkor már 50 éve érettségiztünk és a nálunk fiatalabbaknak ide, már nem fűződött diák emlékünk, mert ’29-ben a gimnázium új, saját épületében kezdtünk!
Miután a bevezető sorokban említett, enyhébb, politikai szellők nemcsak Budapesten, de vidéken, többek között Egerben és Pécsett is érezhetőek voltak, így például, ezen két városban, a volt ciszterci gimnáziumok öregdiákjai is mozgolódtak, megtették az első lépéseket. A kérdés csak annyiban bonyolódott, hogy számosan, a vidéki gimnáziumokban végzettek közül Budapesten éltek, így azok is meghívást kaptak Budára, többen jöttek is a budai találkozóinkra. Tény, hogy például az egriek legalább is a Budapesten élőkkel már 1987. február 13-án megalakítják az Egri Osztályt, Tárkányi László (é. Eger 1939) vezetésével és Pécsett, Gábor Gyula aktív közreműködésével., dr. Arató Orbán ciszterci atya hathatós támogatása mellett, önállóan fejlődve már tevékenykednek.
Ilyen előzmények után, 1988. végén megkeresett engem, Kerekes Apátúrtól kapott telefonszámomon az előbb már említett, volt egri diák, Tárkányi László, akivel találkát beszéltünk meg s Diákszövetség ügyében.
Itt, minden további részlet ismertetése előtt leszögezni kívánom, hogy Tárkányi Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak a Diákszövetség újraszervezésében. Lelkessége, szervezőkészsége, aktív kreativitása nem ismert lehetetlent. Viszonylag csekély előkészület után, amelynek során a Diákszövetség működési alapszabály tervezetét elkészítette dr. Szálka Béla (é.Buda 1938), sikerült fölvenni a volt vidéki gimnáziumok diákjainak képviselőivel a kapcsolatot. Mind ezt főleg Tárkányi Laci organizálása mellett!
Majd elérkezett a nagy nap 1989. május 20. Mikor is Nagyvenyimben az ottani (ciszterci) plébánia templomban, dr. Zakar Polikarp (é.Baja 1948) generálisapát és dr. Kerekes Károly (é. Buda 1937) zirci apátúr jelenlétében, 88 fő személyes és 23 személy megbízotti részvételével megtartott alakuló gyűlés határozatával újjászületett a Ciszterci Diákszövetség, elfogadva a „Magyar Ciszterci Diákok Szövetsége” Alapszabályát. A bejelentésünket a Fővárosi Bíróság 7./Pk.23952/1989/1 sz. 1989. június7-i végzésével 161. sz. alatt a társadalmi szervek nyilvántartásába vette. Így „de facto et de iure” újjászülettünk.
Lehetetlen nem fölidézni azt az élményt, amit akkor, ott, a nagyvenyimi parókia kertjében, a templom körül összegyűlő, egyre szaporodó, különböző vidéki gimnáziumokban végzett, egymással soha, korábban nem találkozott ciszterciek bemutatkozása jelentett. Az pedig könnyet előcsalogató látvány volt, amikor a több mint 40 éve nem látott, láthatott (!), fehér-fekete reverendában megjelent Zakar generális és Kerekes zirci apát!
1999-es alapszabály
A Magyar Ciszterci Diákok Szövetsége
módosított és egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLYA
- fejezet
| A Szövetség neve: | Magyar Ciszterci Diákok Szövetsége, rövidítve MCDSZ |
| Székhelye: | Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia Budapest. XI. Himfy u. 9.
Postacíme: MCDSZ, H-1519 Budapest Pf. 401 |
| Jellege: | Az 1989. évi II. törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet. |
II.fejezet A Szövetség célja:
- Munkálkodjék a magyarországi ciszterci gimnáziumokban járt – a jelenben és a jövőben járó – növendékek szellemi összetartozásának életben tartásán, ami a szereteten és iskolájuk, tanáraik iránt érzett hálán alapul.
- A Rend célkitűzéseinek megfelelően erkölcsi támogatást nyújt a Zirci Apátság és gimnáziumai részére.
- A Szövetségnek saját vagyona nincs, részére befizetések nem eszközölhetők, támogatásokat nem folyósíthat.
III. fejezet A Szövetség felépítése, szervezete:
| 4. | A Szövetség a törvény előírásai alapján öt, az illetékes Bíróságoknál nyilvántartásba vett osztályra (egyesület) tagozódik.
Az osztályok: Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár Az osztályok nevüket, alapszabályukat, tevékenységüket maguk határozzák meg. Vezetőségüket maguk választják. Céljaik elérésére tagságukat maguk szervezik, tagdíjak és adományok gyűjtésével pénzeszközeiket maguk biztosítják. – A Szövetségnek egyéni tagjai nincsenek, az egyéni tagokat az osztályok szervezik. |
| 5. | A Szövetség legfelsőbb szerve a Közgyűlés, melyet az elnök szükség szerint, de legalább 5 évenként hív össze.
A Közgyűlés, nyilvános, amelyre a társszövetségek meghívhatók. Szavazati joggal az osztályok által delegált két küldött rendelkezik. A Közgyűlés határozatképességéhez legalább négy osztály küldötteinek jelenléte és szavazása szükséges. Határozatképtelenség esetén az azonos napirenddel leghamarabb 8 napra meghirdetett Közgyűlés a megjelent osztályok számától függetlenül határozatképes. |
| 6. | A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
|
- fejezet A Szövetség elnöksége és képviselete, felügyelő bizottsága
| 7. | A Szövetség egészét érintő – nem a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó – ügyek megtárgyalása, az osztályok munkájának koordinálása, egymás tájékoztatására – irányítási jog nélkül – szükség szerint az elnök akár a Szövetséget, akár a szövetségi tagokat összehívja. |
| 8. | Az elnökség adminisztratív ügyviteléhez gazdasági megbízottat, jogi tanácsadót, jegyzőkönyvvezetőt kérhet fel. Ugyancsak az elnökség dönt az egyes osztályok befizetéseiről is a 12. pont szerint. |
| 9. | A Szövetséget az elnök és a főtitkár képviseli. Kötelezettséget vállaló okiratot mindkét tisztségviselőnek – akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott két elnökségi tagnak – alá kell írnia, akik közül a bankszámla rendelkezésére 2–2 személy együttesen jogosult. |
| 10. | A 7. alatti ülést – bármelyik osztály kérésére – előzetes egyeztetés alapján az elnök hívja össze. |
| 11. | A felügyelő bizottság feladata az alapszabályszerű működés ellenőrzése. |
- fejezet A Szövetség anyagi forrásai
| 12. | A Szövetség közös adminisztrációs feladatai költségeit a vele kötött megállapodás alapján a Ciszterci Diák és Cserkész Alapítvány fedezi, ahova az osztályok az Alapszabály 8. pontja alapján közös elhatározásuk szerint eszközölnek befizetéseket. |
| 13. | A Szövetség tartozásaiért teljes vagyonával felel. |
| 14. | A Szövetség tisztségviselői díjazásban nem részesíthetők. |
- fejezet Felelőségi és záró rendelkezések:
| 15. | A Szövetség tartozásaiért teljes vagyonával felel. |
| 16. | A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelöltet nem állít. |
| 16. | Az Alapszabályban nem szabályozottakra az 1989. évi II. tv. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók |
Budapest, 1999. november 27.
Dr. Seidl Gábor s. k. Oláh Gyula s. k.
elnök főtitkár